Beatitudo

(lat.), megszólításban B. Vestra (lat. boldogság), a püspökök és világi személyeknek tiszteletbeli cime is, de most csak a pápát illeti meg.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Beaufort

1. Edmund, somerseti herceg, Genti János fia és III. Eduárd unokája, 1448 óta a Franciaországban állomásozó angol seregek fővezére. Calais kivételével minden franciaországi birtok elveszett alatta 1450. és 1451., amiért Richard yorki herceg árulással vádolta. 1454. B. fogságra vettetett, de VI. Henrik és a királyné közbenjárására kiszabadult (1455). Ugyanabban az évben York ellen kellett táborba szállani; elesett a St. Albans mellett vivott csatában (1455 febr. 22.).
2. B. Eustache, ciszterci apát, a septfontsi kongregáció alapítója. Szül. 1635., megh. 1709. 1663. az istenes életre határozta el magát, megromlott kolostorát ujra szervezte, az ellenálló szerzeteseket eltávolította s az uj szabály szerint kolostorának tagjait a la trappe-iakénál is szigorubb életre kötelezte.
3. B. Ferenc de Vendôme herceg, szül. Párisban 1616., megh. 1669. (Atyja IV. Henrik királynak és d'Estrées Gabriellának természetes gyermeke volt.) Kitünt a spanyolok elleni hadjáratokban, Corbin (1636) és Arras (1640) elfoglalásánál. XIII. Lajos halála után a királyi hercegek felügyelője lett s azon volt, hogy magához ragadja a hatalmat. Mazarin ellen tervezett merénylete nem sikerült, amiért 1643. fogságba került, melyből csak 1646-ban menekült. A fronde-zavargásokban a pártnak egyik kedveltebb vezére, de másrészt vak eszköze is vala. (Gúnyneve: a csarnokok királya.) A parlament tábornokká és Páris kormányzójává tette; de a trónra lépő XIV. Lajos parancsára a városból eltávozott. 1663. megverte az algéri kalózokat.
4. B. sir Francis, angol térképrajzoló és ellentengernagy, szül. Callanban (Irország) 1774. meghalt Brightonban, 1857 dec. 17. Részt vett a Brest mellett vivott tengeri csatában 1794. Kisázsiában való tartózkodása idején (1811) a karamániai partokról jó térképeket készített, mire aztán hazájában tengeri térképek készítésévél bizták meg (1812-29) (Stephen, IV. 39-41.)
5. B. Henrik, bibornok és brit államférfi, meghalt 1447 ápril 11. 1397. Lincoln 1404. pedig Winchester püspöke lett. Három izben volt lordkancellár. 1414. mint követ járt Franciaországban. Részt vett az 1417. konstanzi zsinatban s elősegíté V. Márton pápának megválasztását. Jutalmul a bibornoki süveget kapta és azon megbizatást, hogy Németországban keresztes háborut hirdessen a husziták ellen. VI. Henrik angol királyt Franciaország királyává koronázta Párisban (1431 dec. 17.). Elnöke volt azon törvényszéknek, mely Jeanne d'Arcot halálra itélte. Folytonos viszályban élt Gloucester herceggel, ki őt egy alkalommal hazaárulással is vádolta; e vád alól azonban a felsőház felmentette. (Stephen, Diction of Not. Biogr. IV. 41-48. Az irodalmat l. u. o.)
6. B. Henrik, az előbbinek legidősebb fia, VI Henrik király érdekében harcolt IV. Eduárd ellen. Mfután Towton mellett 1461. vereséget szenvedett, meghódolt Eduárd előtt. De midőn később megint VI. Henrik pártjához szegődött Hexham mellett 1464 máj. 8. elfogatott és Eduárd parancsára lefejeztetett.
7. B. Henrik Ernő Grout, chevalier de, afrikai utazó, aki Mungo Park nyomdokain járt. Szül. Aubevoyeban 1798., megh. Bakelban a Szenegalnál 1825. Már 1812. a hajóhadnál szolgált. 1819-21. három évet töltött Szenegambiában és élete céljául tüzte ki, hogy kikutassa Afrikának ezt a részét. 1821-23. Franciaországban készült utazásra és a kormány támogatásával 1823 őszén utra is kelt. 1824 tavaszán Barrankoig és Kukongoig nyomult elő és a mandingokig jutott azután Bakelbe tért vissza. Ősszel felhajózott a Talemén és kikutatta a Kaartat. Harmadik utazásában 1825 febr. Kasszon országba jutott és átkutatta Bambuk országot meg az aranybányáit. Ősszel egészségesen tért vissza Bakelbe, ahol szept. megbetegedett és meghalt.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Beattie

(ejtsd:bíti) James, skót filozofus és költő, szül. 1735 okt. 25. Lawrencekirk-ban, Kincardine grófságban, megh. 1803 aug. 18. Előbb teologiát tanult, később filozofiát; 1760 óta az erkölcsfilozofia tanára Aberdeenben a Marishal Collegeben. Utolsó éveit két fia halála folytán távol a világtól mély melankóliában töltötte. B. mint költő is hirnévre tett szert.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Beauvais

Károly Tivadar báró, francia tábornok és történetiró, született Orléansban 1772 nov. 8-án, megh. Párisban 1830 január havában. 1797. mint Bonaparte szárnysegéde Egyiptomba ment; a hadsereget azonban nemsokára otthagyta. Visszajövet elfogták a törökök, mire csak 1803-ban került Franciaországba. 1809-ben ismét hadi szolgálatba lépett és Latour-Maubourg alatt harcolt Spanyolországban. 1813. visszafoglalta a Rajna mellett fekvő Neuss városát. Napoleon bukása után hivatal nélkül maradt. De midőn a császár Elbaból visszatért, B.-t Bayonne parancsnokává tette. Mivel e várost a spanyoloknak átadta, nem nyert többé alkalmazást. Ő irta a Dictionnaire historique Biographie universelle classique c. művet (Páris 1826-29, 6 köt.) és főszerkesztője volt a Victoires et conquétes des armées francaises (Páris. 1817-től folytatólag, 28 köt.) címü nagy munkának. Kiadta továbba a La correspondance officielle et confidentielle de Napoléon Bonaparte (Paris 1819-20, 7 köt.) c. művet. V. ö. Grande Encyclopédie V. 1073.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Beaucaire

de Péguillan (ejtsd: bóker d'pegijon, lat. Belcarius Peguillio) Franpois, történetiró, szül. Cresteben Bourbonnais 1514., megh. Cresteben 1591. vagy 1593. Elkisérte a lothaiai bibornokot Rómába és a tridenti zsinatra. A reformok kérdésében nagy buzgóságot fejtett ki a kuria merev magatartásával szemben. 1566. metzi püspök lett. Főművében, mely 1625. Lyonban Rerum gallicarum commentarü c. alatt jelent meg, részrehajlatlansággal szabadelvüséggel és alapossággal tárgyalja az 1461-1580-ig terjedő hazai eseményeket

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Beaujolais

(ejtsd: bozsolé). Franciaországnak a Saône és Loire közti vidékét hívták így; a B.-hegység vonul rajta végig. Helyét Rhône département Villefranche és Loire dép. Roanne arrondissementja foglalja el. A rómaiak Bellijocensis pagus-a 920. már külön báróság volt; 1400-ben egyesítették Bourbon hercegséggel. Ez utóbbival együtt konfiskálták, később azonban az ifjabb orleansi ág kapta meg.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Beaucaire-csatorna

e csatorna Franciaországbán Beaucaireből indul ki és Aigues-Mortesig vezet, hossza 78 km., 2 m. mély hajók járhatnak rajta. Összes forgalma 55,000 tonna. 1828. nyitották meg.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Beaupréau

(ejtsd: boprró), kis város Maine-et Loire francia départementban, az Eüre jobb partján (1886) 3863 lak., vastartalmu ásványvfzforrással, cholet nevü gyapjukelme- és vászonkészítéssel, gyönyörü gót ízlésü új templommal.

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Beatrix

magyar királynék. 1. B. II. Endre király harmadik felesége, Aldobrandino estei őrgróf leánya 1234. máj. 14. ment nőül Endréhez, kinek halála után IV. Béla elől, ki atyjának e házasságát nem jó szemmel nézte, külföldre menekült és Németországban szülte meg 1236. méhben hagyott fiát, Istvánt ki V. István néven magyar király lett (1270-1272). 2. B. Róbert Károly második felesége, VII. Henrik római császár leánya. 12 éves korában 1318. jegyeztetett el Károlynak s még ugyanabban az évben (nov. 19.) megesküdött vele és királynévá is koronáztatott. Egy évi házasélet után 1319 nov. 11-én gyermekszülésben halt meg. 3. B. Aragoniai Ferdinánd nápolyi király leánya, második felesége Mátyás királynak, 1476 szept. 15. hallatlan pompával ülte vele meg menyegzőjét Nápolyban. a királyt Pongrácz János képviselte. Ugyanabban az évben, dec. 12. koronáztatott meg királynévá Székesfehérváron. Szépségével és szellemével nagy hatalmat gyakorolt Mátyás felett és a kormányzásra fivérével, az esztergomi érsekké kinevezett aragoniai bibornokkal káros befolyást gyakorolt. Mátyás halála után gyermektelen maradván, abban a reményben, hogy Ulászló nőül veszi, ennek a megválasztatását segítetette elő és mindent elkövetett Korvin János megbuktatására. De Ulászló nem váltotta be igéretét amikor trónra jutott s B. 1501. kénytelen volt visszatérni hazájába hol 1508 szept. 13. Ischia szigetén temették el. (Óváry II. Ulászló házassága Beatrix királynéval. Századok 1890.)

Forrás: A Pallas nagy lexikona

Beaune

(ejtsd: bón), járási székhely Côte-d'Or francia départementban, a Bouzeoise forrása közelében, 1886) 12,146 lak., posztógyártással, hordó-, ecetkészítéssel és szeszfinomítással, több tudományos társulattal. Jelentékeny épületei a Notre Dame a XII. és XIII. századból, a pompás kórház, mely egyike a XV. század épületeínek, a templáriusok egyik kastélyának romjai és Monge matematikus szobra, Rude műve. Környékén kitünő burgundi borok teremnek (a B., Corton, Pomard, Romanéc, Volnay stb.). A régi Belena vagy Belna a pagus Belnensis fővárosa, a IX. században Beaunois grófság székhelye lett; 1227. Burgundiával egyesítették. Dampierre generális és Monge szülővárosa.

Forrás: A Pallas nagy lexikona