farok

farok farok, fark fn 

1. Hímvessző. Uty tartyák, hogy a juhásznak puha a marka, kemíny a farka, a jó zsíros tejtül, ahoty fejt. 

2. Farkáho rúg: <birkanyáj> futásnak ered. Farka járása: <a vezérürü kiválasztásának fontos szempontjaként:> a farka lengésének iránya. A farka járása legyík egyik sarkátúl a másikig. 

3. <Vmilyen eszköz, szerszám része:> a varsa csúcsos vége, amelybe a hal belemegy. 

Sz: Ojan rövid a nap, mint a nyúl farka: <a legrövidebb téli nappalokra mondják>
Elereszti fülit-farkát: letört, bágyadt. Se füle, se farka: semmi értelme, badarság. 
Ha nem hiszed, űj fel a hiszem farkára: <annak mondják, aki nem akar vmit elhinni>
Ha nem hiszed, űjj a hiszem farkára, akkor majd elhiszed: ua. Elmírte a farkát: elbízta magát. 
Behúzza a farkát: meghunyászkodik. Kikérdeszte fülirűl-farkárúl: töviről hegyire, alaposan kifaggatta. 
A farka után megy: <erős nemi vágytól hajtott férfira mondják.
A farka feláll, az esze megáll: olyan férfi, akit tetteiben a nemiség irányít. 

Km: Idegen kutyának lába köszt a farka: a) az idegen ember meghunnyászkodik. b) <az asszony családjához költöző férjre mondják, mert nincs szava a háznál>
Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka: nagy dologba fogott, de nincs hozzá tehetsége v. módja. 
Aki dílelőt kurta, annag dílután se nő ki a farka: aki eddig rossz erkölcsű volt, ezután sem fog megváltozni. 


Forrás: Kálnási Árpád